6 CO2 + 12 H2O + fotonok ➔ C6 H12 O6  + 6 O2 + 6 H2O

(szén-dioxid + víz + fényenergia ➔ glükóz + oxigén + víz)

Bambusz a szénbörtöne

A CO2 ezután az anyagban, a biomasszában biogén szénként, bambusz esetében pedig a szárban tárolódik. Ha a bambusz szár tovább növekszik, és végül elpusztul, a CO2 visszakerül a légkörbe. 

Ha a bambusz szárát a növekedési periódus után, 4-5 év elteltével szüretelik le, és fenntartható és tartós termékké dolgozzák fel, a szén az anyagba záródik. Így a bambusz termékekben a szén mindaddig tárolódik, amíg a termék használatban van, és még tovább is tárolódik, ha az anyagot újrafelhasználják vagy újrahasznosítják pl. forgácslapokká.

Amikor végül elégetik energiával, ez felválthatja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, ami további szén-dioxid-előnnyel jár.

Bambusz szénmegkötési adatok

Az építőiparban tárolt szén (CSC) mennyisége akár 1,6-1,7 tonna CO2 is lehet egy m³ bambusz esetében. A bambusz szárak betakarításának pozitív mellékhatása, hogy az anyanövény új szárakat növeszt, és ezzel egyidejűleg több CO2-t köt meg a bambuszerdőben, miközben építőanyagot biztosít. Ez Ázsiában jelenleg is így van, emiatt azt gondolom, hogy a bolygónkon található bambuszőserdők vetekszenek a fák szénmegkötő és oxigén előállító volumenével.

Valójában a gyors növekedés miatt a tartós termékekben tárolt szén mennyisége magasabb a bambusz esetében, mint más bioalapú anyagok esetében, beleértve a legtöbb fafajtát is.

A Nemzetközi bambusz szervezet részletes jelentését a témában ide kattintva találod: 

Szén-dioxid-kibocsájtás csökkentése bambusz erdőkkel és bambusz alapú termékekkel

Cikk a bambusz rizóma típusokról:  Bambusz rizóma, gyökérzet 

Mennyi szén található a bambuszban?

A bioalapú anyagokban – köztük a bambuszban – megkötött CO2 kiszámítása az EN 16785-2 (bioalapú tartalom megállapítására) és az EN 16449 (eredetileg fához készült, hasonló biogén széntartalmú bioalapú anyagokhoz is használható) európai szabványok alapján történhet. A sütőben szárított bioalapú anyagok (fa/bambusz) tömegének körülbelül a fele szénből áll. A CO2 (44 g/mol) és C (12 g/mol) molekulatömegének aránya 3,67. A tartós termékek által megkötött CO2 mennyisége meglehetősen egyszerűen kiszámítható a bambuszfajták sűrűsége alapján, figyelembe véve a nedvesség tartalmat. Minél nagyobb a köbméterenkénti tömeg, annál több szenet tárol. 

Egy külföldi bambusz termékeket gyártó cég adatai az egyik termékének (bambusz gerenda) szén tartalmát a következőképp fejtette ki: (Tehát ezt tekintsük mankónak)

A bambuszból készült gerenda 1150 kg/m3 sűrűségű (1010 kg/m³) áll, 12 % nedvességtartalommal, ami 902 kg/m3 száraz biomassza 0 % nedvességtartalom mellett. 

Ennek a tömegnek a fele, 453 kg/m3 biogén széntartalom. A CO2 és C molekulatömeg arányával (3,67) megszorozva 1662 kg CO2 /m3. 

Jobb a szén-megkötő képessége a bambusznak mint más fafajtáknak?

Úgy tünik igen! Hiszen a fenti adat magasabb, mint a legtöbb fafajnál (pl. fenyő 450 kg/m3, 737 kg CO2 körül zár, bangkirai 930 kg/m3 zár 1475 kg CO2) Egyedi számításokhoz többféle, könnyen használható szénkalkulátor is elérhető az interneten, amelyek fahasználaton alapulnak.

Összességében elmondható, hogy a bambuszok szén-dioxid megkötő képessége jobb mint a fáké, ehhez bizonyára a rendkívüli gyorsaságukra van szükség, hogy lefölözzék fáinkat. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy rengeteg bambusz terméket olyan bambuszokból készítenek, amelyek a hazai klímán nem élnek meg, az itthon fellelhető legalkalmasabb bambuszok ilyen jellegű adatai bizonyára eltérhetnek.

Ha a kedves olvasónak van lehetősége szakmai méréseket megfelelő laborban készíteni, ne habozzon a tudtomra adni (vagy ha már rendelkezik akkreditált adatokkal, oszd meg velem mindenképp), mert tudok biztosítani alapanyagot és együtt még előrébb vihetjük a hazai bambusztudás bővítését.