Hazánkban a komolyabb méreteket beadó bambuszaink napi szinten 20-30 cm-t képesek nőni intenzív időszakban, a bambusz növekedési szakaszának közepe felé érve. Sőt! A Guiness világrekord 120 cm volt egyetlen nap alatt! Ez azt jelenti, hogy ha elég időt töltesz egy kibúvó bambusz mellett, akkor láthatod ahogyan nő. A bambuszok jogosan érdemelnék ki "A bolygó leggyorsabban növekvő, fát előállító növénye" jelzőt.

Kínában a tavasz eljövetelének hamisítatlan indikátora a bambusz rizómák kibújása a föld alól, amely jellegzetes hangot hallat. Az emberek kiülnek és hallgatják a bambuszok növekedését. A bambusz ugyanis telepes növény, amely energiát raktároz el gyökérzetében, amelyet arra használ, hogy tavasszal intenzíven növessze új szárait. Több körülmény határozza meg, de valahol 40-90 nap körül fejlődik ki teljesen egy bambusz szára, a kibújástól számítva. A levelet eresztett szárak már újabb energia gyárként szolgálnak a gyökérzet energiaveszteségének pótlására és a tartalékok feltöltésére. Nemutolsó sorban a további fejlődéshez. Ebben különbözik a bambusz a legtöbb növénytől, mert a legtöbbjük az energiát az eredeti szár(ak) további növekedésére fordítják. Minden évben egyre magasabb és vastagabb hajtásokat hoznak a bambuszok. Elég jól hangzik nemigaz?

A fentebb tárgyalt növekedési ütem lenyűgöző, ráadásul fásszárról beszélünk. Kevésbé ismert a bambusznak az erőteljes szénmegkötési képessége és potenciálja. A bambusz széndioxidmegkötése akár 10x gyorsabb is lehet mint a hagyományos fák CO2 megkötése.

A bambusztelepek ezenfelül óriási mennyiségű levéllel rendelkeznek, amely képes csökkenteni a légszennyezést. Megköti a levegőből a káros, SO2 (kén-dioxidot), NO (nitrogén-monoxidot), CO (Szén-monoxidot), CO2 (Szén-dioxidot), VOC (szénhidrogén-származékok) nagy részét. Mindemellett a legjobb minőségű O2-t termeli meg, így képes szabályozni a légszennyezettséget pl. városokban, vagy az egész bolygónkon. Igencsak nagy bajban lennénk ha egyik napról a másikra az összes bambusz eltünne a Föld felszínéről.

Egyre gyorsuló világunkban jóval hatékonyabb és gyorsabb, nem utolsó sorban fenntartható megoldásokra van szükségünk. A technika fejlődésének köszönhetően egyre több területen tudjuk integrálni a bambuszt, mint anyagot. Habár évezredek óta hasznosítják a mezőgazdaságban és az építőiparban. Ruháink java is bambuszból készül. Élelmiszerként való hasznosítása szinte egyidős kínával. Sőt, még a háborúk során is jelentős hasznát vették a bambuszt hasznosító népek. Megemlíthetnénk az íjakat, nyílvesszőket, vagy Vietnámban példának okáért a vietkongok rengeteg csapdát készítettek bambuszból, amely hozzájárult az USA vereségéhez. Az első fényt kibocsájtó izzót Edison egy bambuszszálból készítette (igaz nem adott nagyobb fényt egy gyertyja lángjánál, de ez adta meg az értelmét kutatásainak, hogy működik az elképzelése, csupán még nem találta meg a legtökéletesebb komponenst). És még nem is beszéltünk a faanyag mivoltáról.

A bányatelepek és a használaton kívüli bányák, az egészséges környezetre igencsak nagy veszélyt jelentenek. Porszemcsékkel, nehézfémekkel szennyezik a környezetet. Ez főként a zöld növényzet és a fák hiánya miatt van így, melyek nehezen nőnek rossz talajon. A bambusz egy végletekig kitartó, és talajban nem válogató fűféleként ismert. Gyakran telepítik ilyen helyekre vagy a talajszerkezet gyors javítására, szemléltetésképp, az erózióval erősen súlytott területeken.

A sekélyen gyökerező rostos bambuszgyökerek képesek megtartani a talajt, valamint az esővizet. Ezzel párhuzamosan növelik a talaj mikrobiális kolonizációját is. A bambusz termesztése a bánya területén növeli a föld szerves szén-dioxid tartalmát, és körülbelül 8 éven belül a bánya területének 80-90%-a zölddé válhat akár kevés csemete ültetése esetén is.

Japánban köztudott tény, hogy földrengés esetén bambuszerdőbe kell menekülni, mert az a legstabilabb hely amit csak találhatnak. Különösen azokon a helyeken fontos ez, ahol gyakoriak a földcsuszamlások vagy a földrengések.

Az emberiség kezdete óta elterjedt növényről van szó, és a fa, a tégla, az acél és még sok más anyag helyett is használták/használják mai napig. Sőt, egyes országokban a bambuszszárakat állványzat- és házépítésre használják. Ha több építkezéshez használnánk  bambuszt, kategóriákkal több fát és őserdőt menthetnénk meg az erdőirtástól. Úgy gondolom inkább a bambusz szárait vágjuk ki, amely nem okoz nagyobb gondot a növénynek és még egy tarvágás után is megújul, mint erdőinket. Gyepet nagyon gyakran vágunk. A bambuszok a pázsitfűfélékhez tartoznak, azaz gyakorlatilag egy bambuszerdő inkább egy mező.